kedves blog

articsóka

articsóka

Immigrants

2008. december 03. - davidkolbi

Egy szép nyári őszi este volt. Kedvesemmel kézenfogva sétáltunk a mozi felé, egy filmélményre vágyva. Mindketten szeretjük ezeket az úgymond felnőtt meséket, legyen az Simpson család, Family Guy, a South Parkról meg nem is beszélve. Csupó Gabi barátunk filmje ez, mely magyar-amcsi koprodukcióban készült. Csupó nevét már ismerhetjük, ő az aki elvileg kitalálta a Simpson családot még úgy két évtizede. Fergeteges sorozatnak mondanám...

Az Immigrants, avagy Jóska menni Amerika, annyira szét van reklámozva mint az állat, a reklámszpotja elég érdekfelkeltő, mondhatnám úgy is hogy nagyon vicces. Arra számoltunk, hogy ez egy fasza kis mese lesz. A film elején picit gyanús volt, mikor már csak 5 perc volt a kezdésig, hogy mi vagyunk ketten a barátnőmmel, ez az állapot így is maradt a film legvégéig. Ezt mondhatnám pozitívnak, meg negatívnak is. De első soron negatívnak. Az nem is fontos, hogy a mozigépész azt nem vette észre, hogy a film tök faszán megy csak nincs hang. Egy deka se. Tíz percig néztük így, aztán kimentem a teremből beszólási lehetőséget keresvén, s sikerrel is jártam. A lett hang. Az nem volt egyértelmű a mesternek, hogy akkor talán lehetne oly kedves, hogy újraindítja a filmet, de miután ezt szóvá tettem, kicsit húzván a száját, de sikerült ezt a nehéz mozdulatot végrehajtani. Elvileg az ő hibája volt, nem volt elég figyelmes, tehát ennyi a legkevesebb. Nah mindegy.

Elkezdődött a film. Tökre izgultam. Már régóta kíváncsi voltam rá. El kell mondanom, hogy ami poénokat látunk a reklámjában, annyi az összes az egész filmben. De így ötödjére már az sem volt vicces. Szóval kábé 2-szer szaladt mosoly a szám szélére, de olyan térdverős-fulladozós-agyonbaszós röhögés nem jött belőlem. A történet: Nos, nem sok. Gondoltam majd a film bemutatja, ahogy a srácok elhatározzák magukat, és megszerzik a lelki, fizikai és anyagi támogatást ahhoz, hogy kijussanak, majd ott faján elbandáznak. Ehelyett semmi, a film Amerikában kezdődik, teljesen lineárisan halad előre az időben, s a végén is Amerikában vannak. Ha összeakarnám foglalni a sztorit, akkor kb annyi lenne, hogy van két srác aki nem amerikai de ott keres magának munkát, s a végére nem talál. Jah még annyi, hogy Vladot, Jóska párját nem nagyon lehet érteni mert nagyon el van túlozva az orosz akcentus.

Lehet, hogy azért mert túl sokat vártam tőle, de nekem egyáltalán nem tetszett. Én olyat sose mondok, hogy nem ajánlom senkinek, mert akármilyen filmet néz meg az ember, mindenfélekkép gazdagszik. Csak lehet, hogy negatív élményekkel, de az is kell.

A bejegyzés trackback címe:

https://articsoka.blog.hu/api/trackback/id/tr64802191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása